Értesüljön a legfrissebb hírekről azonnal a NewsHub-bal. Telepítse most!

Pussy Riot: Magyarország egyre jobban putyinizálódik

2015. augusztus 14. 13:30
12 0
Pussy Riot: Magyarország egyre jobban putyinizálódik

„Milyen punkok ezek itt csini ruhákban, full-sminkben?” – kérdezte mellettünk valaki, amikor pénteken egy után nem sokkal a Magic Mirrorban színpadra lépett Nagyezsda Tolokonnyikova (Nádja) és Marija Aljohin (Mása), valamint a bő órás beszélgetés során többször helyettük válaszoló (!) menedzserük, Pjotr Verzilov. És nem a kinézetük volt a legfőbb baj. Az emlékezetes Putyin-ellenes akciójuk miatt az orosz börtönöket is megjárt művészek és emberjogi aktivisták ugyanis semmi újat nem mondtak sem az orosz viszonyokról, sem a saját történetükről.

A magukat leginkább kortárs művészeknek tartó hölgyek szerint továbbra sincs demokrácia Oroszországban, az orosz nők nincsenek tisztában a jogaikkal, nem is küzdenek azokért, és nem szabad arrafelé a média. Ezeken a tételeken azért a jelenlévők nem lepődtek meg.

Úgy tűnt, leginkább azért járják a fesztiválokat (ha már ekkora médiaérdeklődés övezi őket világszerte), hogy az oroszországi börtönviszonyok tarthatatlanságát előtérbe állító, az ellen küzdő egyesületükre felhívják a figyelmet.

Magyarországról nagyjából az a véleményük, hogy egyre jobban putyinizálódik az ország. Kifejtették továbbá, hogy nem is értik, hogy tudnak itt a nők jobboldali, pláne szélsőjobboldali pártra szavazni.

Úgy vélik, egy olyan országban, ahol nincs szabad média – mint Oroszország – nagyon kevés esélye van bárkinek, hogy kifejtse a véleményét, pláne, hogy a rendszeren valamit változtasson. Nekik is leginkább a közösségi médián keresztül sikerül valamit elérni, illetve a művészeti tevékenységükkel. „A politikai rendszer megváltoztatásához először az emberek gondolkodását kell megváltoztatni, ennek a művészet az egyik eszköze” – magyarázták. Az esetleges jövőbeli politikai pályáját firtató kérdésre Nádja leszögezte: "Büntetett előéletűként tíz évig nem vagyunk megválaszthatók".

Kérdésre elmondták azt is, hogy szerintük Putyin azért engedte ki őket a börtönből, hogy kegyes uralkodóként tűnjön fel. Úgy vélik, ha azon az emlékezetes templomi akción nem Putyin ellen emelték volna fel a hangjuk, hanem az elnök mellett, akkor ma gazdag emberek lennének.

Kifejtették azt is, hogy azért nem adnak koncertet, mert szégyenlősek. A performanszaikon pedig azért van sok nő, hogy ha elviszik egyikőjüket, a többiek folytathassák az akciót.

A 2011 augusztusában alakult rebellis, feminista orosz punkzenekar igazán 2012. február 21-én robbant be a köztudatba, amikor a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyház délelőtti miséjén az ikonosztáz előtt punk imájukban arra kérték a Szűzanyát, hogy űzze el Putyint. Az akciót nem véletlenül erre a napra időzítették: már csak két hét volt hátra az orosz elnökválasztásig, Vlagyimir Putyin épp harmadik államfői győzelmére készült, a kormányellenes tüntetések Oroszország-szerte már egy éve zajlottak.

A polgárpukkasztó akcióiról elhíresült hölgytársaság aznap sokadik performanszára készült: a művésznők már évek óta protestáltak a demokrácia eltiprása, a szexizmus és a patriarchális, autoriter orosz társadalmi berendezkedés ellen. Egyszer például a Taganka kerületi bíróság egyik tárgyalásán csótányokat eresztettek el a teremben, demonstrálva, hogy szerintük a bíróság csótány módjára viselkedik.

Egy másik alkalommal, 2008-ban a Pussy Riot megalakulása előtt a szervezet későbbi tagjai Dmitrij Medvegyev elnökké választását azzal ünnepelték, hogy orgiát szerveztek a moszkvai Biológiai Múzeumban, amiben a punkegyüttes egyik tagja, Nagyezsda Tolokonnyikova kilenc hónapos terhesen vett részt. Punk-imájukat az egyház és az állam összeolvadása elleni tiltakozásnak szánták, de a korábban képviselt ügyeiket is „megénekelték”.

A színes símaszkban előadott punk „ima” szövege akkor egész pontosan így szólt: „Szűzanya, Isten anyja, tüntesd el Putyint/ Tüntesd el Putyint, Tüntesd el Putyint./ Fekete szoknya, arany vállpánt,/ Minden hívő hason csúszva leborul,/ A szabadság fantoma a mennyben van,/ A meleg büszkeség pedig bilincsbe verve Szibériában./ A KGB főnöke, a legnagyobb szent,/ Vezeti felügyelettel a tiltakozókat a börtönbe/ csak azért, hogy ne támadják Fenségét,/ A nőknek pedig szülniük kell és szeretniük.”

Az „ima” szövege azonban itt megszakadt, mert a biztonságiak gyorsan összefogdosták a Pussy Riot tagjait, és kiűzték őket a székesegyházból. Két hétre rá Vlagyimir Putyint újraválasztották. A Pussy Riot két tagja addigra már sikeresen elhagyta az országot, azonban a 24 éves Marija Aljohinát, a 29 éves Jekatyerina Szamucevicset és a 22 éves Nagyezsda Tolokonnyikovát őrizetbe vették, akiket garázdaság és huliganizmus vádjával vizsgálati fogságban tartottak hónapokon át: ugyanabban az elbánásban részesítették őket, mint a gyilkosokat vagy a háborús bűnösöket. Már akkor sejteni lehetett, hogy a lázadókat szovjet típusú kirakatperben fogják elítélni, és az ügy a sajátosan orosz „kemény leckéztetés” példájává fog válni.

Májusban Putyin újból elnöki posztra lépett, a meghosszabbított előzetes letartóztatásban lévő hölgyek tárgyalása pedig 2012. július 20-án elkezdődött ugyanazon a moszkvai bíróságon, ahol három évvel korábban a Putyin ellenfeleként számon tartott nagyhatalmú vállalkozó Hodorkovszkijé, akit a bíróság 2017-ig letöltendő börtönbüntetésre ítélt. 2012. augusztus 7-én a Pussy Riot-tagokra 3 év börtönbüntetést kért az ügyészség, majd tíz nappal később megszületett az ítélet: mindhármuknak 2 év börtönbüntetés jár vallási gyűlöletből elkövetett huliganizmusért. Vlagyimir Putyin helyeselte a bírósági döntést: kijelentette, megengedhetetlennek tartja, hogy az együttes tagjai „aláássák az orosz társadalom alapjait és értékeit, megpróbálják megsemmisíteni az országot”.

Jekatyerina Szamucevicset végül 2012 októberében szabadon engedték, mert a moszkvai fellebbviteli bíróságon védőügyvédje sikeresen érvelt amellett, hogy védencét a biztonságiak még azelőtt feltartóztatták, hogy részt vehetett volna a punk-ima akción. Marija Aljohina november 9-én érkezett meg az Urál-hegységben lévő bereznyiki javító-nevelő intézetbe. Nagyezsda Tolokonnyikovát pedig október végén vitték a Mordvin Köztársaságban lévő táborba. Mindkettejüket embertelen körülmények között tartották.

A Pussy Riot-tagok elleni ítélethozatal ijesztően a kommunista rezsim mechanizmusát és az 50-es évek koncepciós pereit idézte: teljesen egyértelmű, hogy az orosz politikai hatalom ezzel az üggyel precedenst szeretett volna teremteni a jövőre nézve a kormány kritikusaival és a provokátorokkal szemben. Az ítélet pedig azért lehetett ennyire súlyos, mert a punkzenével és a pulgárpukkasztó fellépésekkel Putyin abszolutizmusa ellen tiltakozó fiatal lányok soha nem látott egységet tudtak kovácsolni a különböző nézetű Putyin-ellenes erők között azzal, hogy szolidaritást és együttérzést váltottak ki belőlük az ellenük hozott ítélet igazságtalanságával.

Vélhetően az erős nemzetközi nyomás is kellett ahhoz, hogy visszakapják szabadságukat, olyan sztárok szólaltak fel mellettük, mint Madonna, a Red Hot Chili Peppers vagy a Franz Ferdinand zenekar.

2013 decemberében végül elhagyhatta a börtönt a két fogva tartott Pussy Riot-tag. Szabadulásuk azért került három nappal korábbra, mert Vlagyimir Putyin az olimpia közeledtével egy olyan törvényt hozatott a Dumával, mely a kisebb bűncselekmények miatt elítélt személyeket, kiskorúakat és a kisgyermekes anyákat kiengedi a börtönből. Mivel Marija Aljohina és Nagyezsda Tolokonnyikova is kisgyerekes anya, ezért vonatkozott rájuk az új jogszabály. Marija Aljohina szabadulásakor azt nyilatkozta: „ha lett volna lehetőségem, visszautasítom a kegyelmet”.

Forrás: hvg.hu

Share társadalmi hálózatok:

Hozzászólások - 0