Zsidózva védekezett Hegedűs Loránt

2014. január 31. 4:03

14 0

Zsidózva védekezett Hegedűs Loránt

Személyesen nem jelent meg Hegedűs Loránt református lelkész az ellene a botrányos november 3-i Horthy-szobor avató miatt indult fegyelmi tárgyaláson, elküldte viszont antiszemita-, és bírálóit gyalázó kirohanásokkal tűzdelt írásos vallomását. Az egyházi bíróság - amely a hivatás gyakorlásától is eltilthatja Hegedűst - február 20-án folytatja a pert. Eközben Vásárhelyi Mária a Sorsok Háza projekt tanácsadóját, Tom Lantos özvegyét nyílt levélben figyelmeztette a kormány történelemhamisító szándékaira.

Ítéletet ugyan nem hozott a református egyház bírósága tegnap Hegedűs Loránt ügyében, de megtartotta első - parázs hangulatú - fegyelmi tárgyalást a Szabadság téri Hazatérés templomának lelkésze ügyében, aki ellen a tavaly novemberi, bel- és külföldön egyaránt botrányt kavart Horthy-szobor avató miatt indult eljárás egyházában. A "vádat" képviselő Horváth György egyházmegyei jogtanácsos a tárgyaláson - amelyet jogi huzavona előzött meg, miután Hegedűs ügyvédje elfogultság miatt ki akarta zárni a bíróságot - kifejtette: a legszigorúbb, a lelkészi hivatástól való eltiltást jelentő úgynevezett "palástvesztés" büntetés kiszabását kéri.

Érvelése szerint azzal, hogy november 3-án a Jobbik több képviselője asszisztálásával, "antiszemita retorikájú" beszédekkel tűzdelt istentisztelet keretében felavatták Horthy szobrát, a lelkész több egyházi előírást is megszegett. Hegedűs az eljárás "koncepciós jellege" miatt távol maradt, ám védője kifejtette: a lelkész nem sértett meg semmilyen szabályt, mert az esemény nem pártrendezvény, hanem istentisztelet volt, az pedig természetes, hogy a volt kormányzó előtt tisztelegtek, mert "hívő reformátusként" ő alapította a templomot.

A hivatalosan a templomalapítás évfordulójára - ez egybeesik az I. bécsi döntéssel - időzített esemény ellen a templom előtt több százan tüntettek, kiabálva, - a zsidótörvényekre, valamint a deportálásokra emlékeztetve - kabátjukon sárga csillaggal. Az ő szerepük, viselkedésük hangsúlyos eleme volt Hegedűs írásban beterjesztett vallomásának, ám abban leginkább csőcselékként jellemezte őket.

A 16 oldalas anyag amúgy is inkább volt vádbeszéd vádlói és egyháza ellen, ráadásul hemzsegett az antiszemita és gyalázkodó kirohanásoktól. Csak néhány példa: a jogtanácsos "a Hit Gyülekezete gyámsága alatt álló ATV-ben és a kollaboráns sajtóban gyűlölködő" jelzőt kapott, míg a tüntetők a templom körül "ólálkodó, megnőtt éhű fattyúk", "sárga csillagos had" voltak. Hegedűs bírálta egyházát is, amiért "ezek mellé állt, és nem a hites cionista szekta és holdudvara fenyegette hívek" mellé.

Elhangzottak még a vallomásban az "izraeli terrorállam", a "szenvedéskultusz", kifejezések, valamint az, hogy a jobbikos képviselő Hegedűs Lorántné hívására, "missziós céllal" jelentek meg a párttársak. Vallomásában amúgy Hegedűs elismerte, "néha sarkosan" fogalmaz, de mi ez ahhoz képest, hogy szerinte "a mammonimádó pénzoligarchák a csillagos eget is lehazudják". A tárgyalást végül elnapolták, a következő alkalommal, február 20-án tanúkat hallgatnak meg.

Eközben 24 ismert közéleti személyiség petíciót indított tegnap "Kiállás Randolph L. Braham mellett" címmel. Azt írták, egyetértenek a magyar holokausztkutatás nemzetközileg is legtekintélyesebb személyisége, Randolph L. Braham tiltakozásával a kormány emlékezetpolitikája ellen. (A petíciót és az aláírók listáját a 12. oldalon közöljük). Ismert, a kutató nemrég a többi között a Szabadság térre tervezett '44-es emlékmű miatti tiltakozásul visszaadta magas állami kitüntetését. Braham a Népszavának adott minapi interjújában elmondta, a világ nagy része aggódik a magyarországi politikai fejlemények miatt, kezdenek tisztában lenni a múlt tisztára mosására irányuló törekvésekkel, és a történelemhamisító kampánnyal.

Az emlékmű a Mazsihisz vezetőségének vasárnapi ülésén is téma lesz. Ezen alakítja ki hivatalos álláspontját a szervezet a miniszterelnök levelére, melyben Orbán Viktor a német megszállási emlékmű védelmére kelt. A szervezet más aggályaira a kormányfő még csak nem is reagált, pedig a Mazsihisz kilátásba helyezte a holokauszt emlékév "bojkottját".

Szombaton a Szabadság téren tiltakoznak majd ellenzékiek, civilek - felszólal az MSZP, a DK, az Együtt-PM és a Liberálisok képviselője - nemcsak a tervezett emlékmű, hanem az ellen is, hogy a jövő hét végén, február 8-án több szélsőjobboldali szervezet megemlékezne a 69 évvel ezelőtti úgynevezett becsület napjáról, a Várból való nyilas-német kitörésről.

Eközben Esztergomban a művelődési házként működő egykori zsinagógában tartana rendezvényt a Jobbik - az MSZP tiltakozik, az intézményvezető szerint azonban nem válogathatnak a pártok között.

"A Sorsok Háza - melynek nemzetközi tanácsadó testületében Ön is szerepet vállal - deklarált céljával szemben nem a holokauszt emlékezetének ébren tartását, a gyermekáldozatok tragédiájának bemutatását, hanem a holokauszt történetének meghamisítását, a történelmi emlékezet politikai szempontoknak alárendelt kisajátítását és pártpolitikai propagandacélokat fog szolgálni" - figyelmeztette az Élet és Irodalomban közzétett nyílt levelében Vásárhelyi Mária szociológus az intézmény nemzetközi tanácsadó testületének tagját, Anette Lantost.

A 2008-ban elhunyt magyar származású amerikai politikus özvegyét Vásárhelyi arra kérte, fontolja meg részvételét a testület munkájában. "Nemcsak az Orbán-kormány eddigi tevékenysége, finoman szólva is kétarcú viszonya a szélsőjobboldalhoz és az egyre erősödő magyarországi antiszemitizmushoz bizonyítja, hanem a Sorsok Háza projektnek az eddig megismert tartalma, létrehozásának körülményei, elnevezése, megvalósításának helyszíne és határideje, vezetőjének személye, a kuratórium tagjainak kiválasztása - mind azt vetíti előre, hogy a központ megvalósításának valódi célja a holokausztért viselt magyar felelősség bagatellizálása, és a jobboldali kormány nemzetközi reputációjának helyreállítása" - írta.

A Sorsok Háza projektet irányító Schmidt Mária a Heti Válasznak úgy reagált a kritikákra: "Van egy szűk, balliberális társaság, amely úgy véli, az ő privilégiuma, hogy a múltat értelmezze." Visszautasította a történelemhamisítás vádját, ugyanakkor a hivatalos "kánonnak" megfelelően ő is úgy vélte, "tömeges népirtásra nem került volna sor, ha a nácik nem szállják meg Magyarországot".

"Hogy mit csinál a Jobbik, az az ő dolguk, nem akarok belefolyni" - kommentálta lapunkak Kunhegyes polgármestere, hogy a hétvégén a településen avat fel a Jobbik egy Horthy-utcatáblát a Nagykun útnál, többek között Hegedűs Loránt részvételével. A fideszes Szabó András elmondta: őt nem hívták a rendezvényre, nincs is szándékában megjelenni. Közlése szerint nem is emlékezett, hogy most esedékes az avatás.

Az ügy még tavaly februárban robbant ki, miután Kunhegyes képviselőtestülete, az akkori hírek szerint a Jobbik kezdeményezésére, megszavazta, hogy egy Kunhegyesen elhunyt szovjet katona, Kononcsenkó helyett Horthy Miklós viselje egy utca nevét. (Az önkényuralmi rendszerek elnevezéseit tiltó törvény miatt 10 utcát neveztek át, így kapott utcát például Wass Albert is.) Szabó azt mondta, az utcában lakó 14 családból 13 egyetértett a javaslattal, ezért nem volt kérdéses, hogy Horthyról nevezik el.

A fideszes polgármester lapunknak most arról beszélt, hogy neki nem sok köze volt az átnevezéshez. Azt mondta: Horthyról nem a Jobbik nyújtott be javaslatot, hanem a jegyző összehívta az érintett utcában lakókat, és támogató aláírásaikat megszerezte. Szabó szerint az utcatábla azóta is kint van, és így nem is érthető, mi az avatás apropója, "talán felszentelik", tette hozzá viccesen.

Forrás: nepszava.hu

A kategória oldalra

Loading...