Változások január 1-jétől: Újabb családtámogatások, új büntetőjogszabály

2013. december 30. 11:04

34 0

Gazdasági Rádió, 2013. december 30. 11:53

Újabb családtámogatások vehetők igénybe januártól Újabb családtámogatások vehetők igénybe januártól; a gyed extra lehetőségeivel a gyermekvállalást kívánják ösztönözni. A kormány még novemberben döntött négy konkrét intézkedésről a gyed extra keretében. Így a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti. Az intézkedések 65 ezer embert érintenek és 18,6 milliárd forintot jelentenek a jövő évi költségvetésben. Ebben nincs benne az ugyancsak január 1-jével induló kiterjesztett adó- és járulékkedvezmény-rendszer mintegy 50 milliárd forintos összege, amely az érintett családoknál maradhat jövőre. A bevezetendő diplomás gyeddel lehetővé válik, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyedre szerezzen jogosultságot, ezt követően pedig gyes mellett végezheti a tanulmányait. A diplomás gyed érinti egyrészt a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben tanulókat; ők a minimálbér alapján kapnak majd gyedet. Azok pedig, akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben végeznek, a garantált bérminimum alapján kapják meg a gyedet.

A negyedik intézkedés a három- vagy többgyermekes anyákat, illetve munkaadójukat érinti. Ennek lényege, hogy kiterjesztik a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményt további két évvel; így a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után. Az egy- és kétgyermekeseket érintő hasonló munkaadói kedvezmények is megmaradnak. A kormány az intézkedések kidolgozásakor több európai ország gyakorlata mellett a Népesedési Kerekasztal és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom javaslatait is figyelembe vette.

Emelkedik a közfoglalkoztatottak bére A közfoglalkoztatási bér az alap- a szakképzett és a munkavezető kategóriákban egyaránt 2,4 százalékkal emelkedik január 1-től - az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott havi bére január 1-től 75 500 forintról 77 300 forintra emelkedik. A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén 96 800 forintról 99 100 forintra emelkedik a havibér. A munkavezetőknél pedig 83 050 forintról nő 85 050 forintra.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező, legkisebb összeg január 1-jétől havi 85 050 forint, míg a közfoglalkoztatási garantált bér kötelező, legkisebb összege havi 109 040 forint. Az emelkedés itt is 2,4 százalékos.

Az új tarifákat első alkalommal a 2014. január hónapra járó közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér megállapításánál kell alkalmazni. Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára korábban elmondta, hogy a jövő évi inflációval megegyező béremelés forrásigénye 4,4 milliárd forint, amely szerepel a költségvetésben, a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelt 184 milliárd forint részeként.

Új büntetőjogszabályok lépnek hatályba január 1-jétől, köztük a sporteredmény tiltott befolyásolása, továbbá, hogy lakásmaffiás ügyben a sértett kérheti a korábban általa lakott ingatlan átadását, a szakértőknek pedig 90 napjuk van a szakvélemény elkészítésére büntetőeljárásban. Egy másik új törvényi rendelkezés szerint az erkölcsi bizonyítványban rögzíteni kell, ha valaki gyermekek sérelmére követett el bűncselekményt. Ha más bűncselekmény, például vesztegetés, vagy csalás nem valósul meg, az új szabályozás szerint akkor is önálló bűncselekmény a bundázás és három, bizonyos esetekben öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A törvény szerint "aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el." A lakásmaffiás ügyekben január 1-jétől alkalmazható rendelkezés szerint a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a korábban általa lakott ingatlan kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne, vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra.

A törvény szerint "ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a magánfél lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását." A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Az eljárási törvény eddig nem tartalmazott határidőt a szakvélemény előterjesztésére. Ezt most 60 napban állapították meg, amit egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani. Továbbá a szakértőt rendbírsággal kell sújtani, és az okozott költség megfizetésére kell kötelezni, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja.

A büntetőjogszabályokat érintő törvénycsomag bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt, az elkövető és a sértett közti közvetítő, békéltető, megegyezést, jóvátételt célzó eljárást, amely a felek önkéntességén alapul. Továbbá új szabálysértési tényállás, ha valaki a kutyáját - a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével - természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja. A törvénycsomag a kényszerintézkedések körében is új szabályokat vezet be például a házi őrizet, illetve nyomkövető alkalmazása, továbbá az előzetes letartóztatás vonatkozásában. Az előzetes időtartamára vonatkozó szigorítások - például egyes súlyos, jobbára élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatban a felső határ eltörlése - már novemberben életbe lépett.

Egy másik, a gyermekek védelmét célzó törvény szerint január 1-jétől az erkölcsi bizonyítvány jelzi, ha valakit gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eltiltottak foglalkozásától. Így jobban ellenőrizhető, hogy az ilyen cselekmények elkövetői ne dolgozhassanak olyan munkahelyen, munkakörben, mely gyermekekkel kapcsolatos. A szigorítás értelmében az érintettek nemcsak tanári, nővéri, orvosi vagy nevelői munkától vannak eltiltva, hanem minden olyan tevékenységtől, amely azzal jár, hogy huzamosabb időt tölthetnek gyerekekkel. Szigorítás az is, hogy már nemcsak a szexuális, hanem más bűncselekmények elkövetőit is eltilthatják.

Forrás: gazdasagiradio.hu

A kategória oldalra

Loading...