A paksi bővítés ellen tiltakoztak

2014. február 10. 19:23

22 0

Hétfő este háromnegyed nyolc után egy kevéssel ért véget a paksi atomerőmű bővítése elleni ellenzéki tiltakozás a fővárosi Vértanúk terén. A résztvevők a Várból fáklyákkal vonultak le a Kossuth tér mellé.

A megmozduláson Jávor Benedek, a PM társelnöke párhuzamot vont a paksi bővítés elleni tiltakozás és az 1988-as bős–nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetés között. Úgy fogalmazott, hogy az erőmű bővítéséről kizárólag a magyar lakosság dönthet az április 6-ai országgyűlési választáson és egy kiírandó népszavazáson.

Az ellenzéki politikus bírálta, hogy míg akkor Orbán Viktor, Áder János és Kövér László a beruházás leállítását és népszavazást követeltek, ma „a másik oldalon állnak”, s a hatalom fél kikérni az emberek véleményét. „Gőgösen kioktatják az embereket”, arra hivatkozva, hogy nem értenek hozzá, s nem érdekli őket, hogy milyen terheket rak a paksi bővítés a „következő generációk nyakára” – mondta Jávor Benedek. A független országgyűlési képviselő szerint 26 éve az összefogás gátat szabott egy végig nem gondolt, káros beruházásnak, a hatalom pedig összedőlt, s szavai szerint „ez is összedől majd”.

A Sándor-palota előtt egy kiáltványt olvasott fel az Együtt–PM-nek az a három aktivistája – Barabás Richárd, Simándi Szelim és Rózsa Milán –, akik vasárnap egy létrán felmásztak az épület erkélyére. Simándi Szelim, aki megköszönte, hogy az államfő előző nap „nem lövetett közénk”, arról beszélt, a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kellene megtestesítenie, de ez hétfőn „megint nem sikerült”, mert aláírta a paksi „paktumot”.

Szerinte a paksi bővítés esetében nincs egység, az ország nagyon megosztott, a kormány „fittyet hány” a nemzetnek arra a felére, amelyik „nem akarja, nem így akarja, vagy így nem akarja ezt a megaberuházást”. A nemzetnek ezt a részét az államfő is cserbenhagyta – jelentette ki. Hangsúlyozta: az egyezményt hiába kötötték és szavaztatták meg, hiába írta alá az államfő, nem fog életbe lépni, mert azt meg fogják akadályozni, „vissza fogjuk csinálni”. A problémákat közé sorolta, hogy a megállapodásról felhatalmazás nélkül döntött a miniszterelnök, egy személyben, kény és kedv szerint.

Rózsa Milán felszólította Orbán Viktor kormányfőt, hogy nézzen körül a világban, mert „szembe mész a forgalommal”. Hangsúlyozta, hogy világszerte napról-napra hatékonyabb és olcsóbb dolog a megújuló energiaforrások segítségével állítani elő az áramot. Feltette a kérdést a kormányfőnek, hogy miért viszi Magyarországot vissza a múltba. Az iparban, ami elavult, az drága, Paks 2-ben pedig a kettes egyre inkább azt jelenti, hogy az ott megtermelt áram kétszer olyan drága lesz, mint a mostani – folytatta.

A Fidesz politikusoktól azt kérdezte, miért akarnak „a választásokig egy kampánycélra felhasznált rezsicsökkentésért egy ötven évig tartó rezsiemelést”. Azt hangsúlyozta, hogy sokan félnek az atomenergiától és minden magyarnak joga van a biztonsághoz. Szavaik szerint ezeket a magyarokat a hétfői aláírás jogfosztottá tette, mert az állam nem törődött a félelmükkel, az állam meg sem próbált válaszokat adni a kérdéseikre.

A megállapodást és annak létrejöttét gyalázatnak nevező Barabás Richárd hangsúlyozta, nem hagyják, hogy „ez a paktum” életbe lépjen. A felszólalások alatt a tömeg többször is azt skandálta: „nem hagyjuk”.

A rendezvény előtt megjelent a Fidelitas néhány aktivistája, akik a Sándor-palotától nem messze feszítettek ki két transzparenst. Falusi Vajk, a szervezet alelnöke újságíróknak azt mondta, a hitelesség és a hiteltelenség kérdésére akarják felhívni a figyelmet, mert azok, akik korábban támogatták a beruházást ma „kampánycélokra használják fel” azt.

A demonstráción a rendezők közlése szerint legalább 500 voltak, a tömegben több MSZP-s és néhány PM-es zászlót lehetett látni. Egy szimpatizáns „Orbán bűze a paksi bűne” feliratú táblát tartott, egy vörös színű, sárga sarló kalapácsos transzparensen pedig az állt: Nem leszünk gyarmat. A tüntetés résztvevői a Sándor-palota bejáratánál megemlékeztek Göncz Árpád volt köztársasági elnök születésnapjáról.

A demonstrálók ezt követően rendőri felvezetéssel a Kossuth térhez vonultak, útvonalukon elhaladásuk idejére leállították az autóforgalmat. Útközben, amikor a tömeg vége lekanyarodott a Lánchídról, az eleje akkor érte el a Magyar Tudományos Akadémia épületét.

A Vértanúk terén a tüntetés több résztvevője felment arra a hídra, amelyen Nagy Imre mártír miniszterelnök szobra áll. Itt az Együtt-PM egyik aktivistája, Barabás Richárd egy megafon segítségével arról beszélt, hogy a paksi bővítéssel egyelőre csak baj van. A demonstrálókat a Vértanúk terén néhány ellentüntető fogadta, de az MTI helyszínen lévő tudósító nem látták, hogy egy kisebb szópárbajon túl bármilyen atrocitás történt volna.

A tüntetésen ott van Bajnai Gordon is, de nem válaszolt azokra az újságírói kérdésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy korábban ő is a bővítés mellett volt.

Áder János köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt – erről szóló közleményét hétfőn juttatta el az MTI-hez. Az államfő közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldéséhez egyetlen feltétel sem adott.

A Fidesz szerint az a felháborító, hogy „a Gyurcsány-koalíció 2010 előtt milliárdokat talicskázott ki a paksi atomerőműből, támogatta annak bővítését, és most képes lenne kampánycélokra felhasználni Magyarország energiabiztonságának kérdését is”. Így reagált a nagyobbik kormánypárt az Együtt–PM hétfői közleményére, amelyben az ellenzéki szövetség felháborítónak tartotta az államfői aláírást.

Forrás: mno.hu

A kategória oldalra

Loading...