Otthon ragaszthat még plakátot az ellenzék

2014. január 29. 13:08

25 0

Otthon ragaszthat még plakátot az ellenzék

2014. január 29., szerda, 11:47 • Utolsó frissítés: 3 órája Szerző: Kovács Áron

Elvileg szabadon lehet kampányolni, de a gyakorlatban egyre több a korlátozás és a tiltás: a villanyoszlopok már 2012 óta tabunak számítanak, de a biztonság kedvért a kormány a politikai hirdetéseket is letiltotta. Szerdán a fővárosi közgyűlés is elfogadott egy vaskos listát a plakátmentes zónákról, műemlék- és természetvédelmi okokra hivatkozva. Az ellenzék szerint ez és a kormánypártokhoz közel álló plakátcégek fölénye súlyosan egyenlőtlen helyzetet teremt, Tarlós István viszont azt állítja: úgy sem figyel már senki a plakátokra. Akkor meg minek tiltják?

Bár a választási kampány a törvény szerint még nem kezdődött el – hivatalosan csak február 15-én startol – az országban járva máris lépten-nyomon politikai reklámokba botlik az ember: a kormányt nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) baloldali vezetőket blamáló gúnyoló plakátjai közt helyenként feltűnnek az MSZP hirdetései is, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos üzletember mosolyognak elégedetten a „maffiakormány” jelző mellett.

A plakát hagyományosan az egyik legfontosabb kampányeszköz volt, annak ellenére is, hogy rossz a hatékonysága, hiszen csak néhány másodpercre látják az emberek. Ezen az úton nehéz politikai üzeneteket átvinni, viszont jelezni lehet a választók felé, hogy a párt létezik, és harcba száll a szavazatokért. Az elmúlt több mint két évtizedben a tévés, majd az internetes hirdetések megjelenésével csökkent a jelentősége, de a mostani lehet az első választási kampány, amelyben észrevehetően kevesebb falragasszal találkozhatunk.

Ennek oka azonban nem az alternatív kampánylehetőségek terjedése – a tévékben és rádiókban például erősen korlátozottan jelenhetnek meg a pártok –, hanem azért, mert az Országgyűlés és egyes önkormányzatok is tudatosan igyekeztek és igyekeznek visszaszorítani ezt a kampányeszközt. A fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat, a fővárosi közgyűlés pedig szerdán szavazott arról a rendeletmódosításról, amely újabb területekre terjeszti ki a plakátozási tilalmat.

A közúti közlekedésről szóló törvény hatályos – legutóbb 2012-ben módosított – szövege kifejezetten úgy fogalmaz, hogy „nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el”. A törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerint a közútkezelő maga is eltávolíthatja a jogellenes reklámot – például ami a villanyoszlopokon lóg –, ha a tulajdonos nem teszi meg.

Január elején még maga Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter sem tudta megmondani, hogy a fenti tilalom vonatkozik-e a politikai hirdetésekre is, de a kormány azóta intézkedett: egy január 17-én kelt rendeletmódosítással pontosították a reklám fogalmát, így már ide tartozik a választási plakát is. Ez alapján – szemben az elmúlt évtizedek gyakorlatával – tilos lesz az út menti villanyoszlopokon elhelyezni. Ha valaki mégis megteszi, a plakátokat a közútkezelő eltávolíttatja.

A szerdán elfogadott fővárosi rendeletmódosítás a választási eljárási törvényben megadott felhatalmazás alapján környezetvédelmi és műemlékvédelmi okokra hivatkozva tiltja meg egy sor közterületen a plakátozást. Hasonló korlátozás korábban is létezett, a műemlék épületekre elvileg eddig is tilos volt ragasztani, de a tervek szerint ezt most kiterjesztik – egy 26 oldalas mellékletben felsorolt – több száz közterületre, amelyek közt szerepel például a teljes Kálvin tér, a Margit körút, a Dózsa György út, valamennyi aluljáró és minden fővárosi Duna-híd.

A törvény annyiban nem változott, hogy a kiragasztott plakátokat a választás utáni 30. napig el is kell távolítani. Mivel azonban ezt eddig nem nagyon tették meg a pártok – ma is felbukkannak itt-ott a 2010-es, sőt, még régebbi kampányok megfakult plakátjai –, a friss fővárosi rendeletben felhatalmaznák a főpolgármestert, hogy a „kötelezettséget elmulasztó költségére” elvégeztesse a munkákat, ha szükséges. Ez lényegében azt jelenti, hogy a közmunkások levakarják a kint felejtett plakátokat, majd kiszámlázzák a költségeket a pártoknak.

"Én már 1990 tavaszán plakátoltam, és az a véleményem, hogy ennek az egésznek az ideje kicsit lejárt" – mondta a közgyűlés ülésén Tarlós István főpolgármester, aki szerint a plakátok alig befolyásolják a közvéleményt, sőt, az emberek kifejezetten utálják azokat. Tarlós úgy fogalmazott, ha rajta múlna, még óriásplakátból is tizedannyi lenne, mint ma, és ő csak dolgot szeretne: "ha lenne egy kis rend!"

"A közmédia után már a Tv2-t is a kormánypárt uralja, az ellenzéknek egyre kevesebb a lehetősége" – mondta erre Losonczy Pál, a Jobbik képviselője, aki szerint az ő pártja is így járt volna, ha "nem lett volna annyi eszünk", hogy egy évvel korábban lefoglalja az óriásplakát-helyeket. Hasonló kifogásokat fogalmazott meg Hanzély Ákos, a PM képviselője, aki szerint az alkotmány és a választási eljárási törvény ugyan biztosítja a nyilvánosságot, de a tiltások miatt ez csak elvi lehetőség. "Ha mindenütt tilos, akkor hol lehet?" – kérdezte Hanzély, mire valaki a kormányoldalról azt kiabálta be: "Otthon!"

Szaniszló Sándor MSZP-s képviselő azt mondta: a BKV felületeit bérbe adó cégnél szóban a tudtukra adták, hogy szocialista plakátok céljára nem adnak bérbe helyeket, sőt, mikor közvetítőn keresztül próbálkoztak, annak a cégnek is azt mondták, hogy megszakítják velük a kapcsolatot, ha MSZP-s hirdetés kerül a bérelt helyekre. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint a Peron Reklám Kft. 1999 óta értékesíti a BKV reklámfelületeit, a szerződésben nincs szó politikai korlátozásokról, a főváros pedig nem szólhat bele az üzleti kérdésekbe. A szerződést egyébként a közgyűlés már felmondta, de közbeszerzési problémák miatt még nincs új partner.

Fideszes képviselők azt vetették az ellenzékiek szemére, hogy szerte a városban, vagy épp lent a budapesti metróban is bárki találkozhat az MSZP plakátjaival. György István főpolgármester-helyettes szerint a magyar sajtóban ma bármi megjelenhet, vagyis senki nem mondhatja, hogy nincs sajtószabadság. György István főpolgármester-helyettes ugyanakkor megjegyezte: ő maga is egyéni országgyűlési képviselőjelölt lesz, de biztos, hogy nem lesz plakátja a BKV járművein, pont azért, mert 2010 óta főpolgármester-helyettesként dolgozik.

Többen felvetették, hogy segítség lehet a pártok számára, ha az önkormányzat biztosít számukra legális plakáthelyeket, például fából ácsolt, rögtönzött hirdetőoszlopokat – Tarlós szavaival "kalodákat". A főpolgármester azt mondta: a maga részéről nem látja ennek akadályát, igyekeznek méltányosak lenni, de a fővárosnak nem az a feladata, hogy teljesítse a pártok kéréseit. Ennek megfelelően a fideszes többség nem támogatta Szaniszló Sándor módosító indítványát, amely szerint a fővárosi cégeknek kötelességük lett volna egyenlő feltételekkel plakáthelyeket biztosítani a pártoknak. A plakátozást korlátozó rendeletet végül 18 igen szavazattal 15 ellenében fogadta el a közgyűlés.

Sárádi Kálmánné főjegyző a szavazás előtt azt mondta, 2010-ben a főváros és a kerületek is biztosítottak kalodákat a plakátok céljaira, de ezt nem kell rendeletben szabályozni, ezeket a jelölő szervezetek kérték, épp azért, hogy rend legyen a városban. A hvg.hu megkeresett több budapesti önkormányzatot is, hogy megtudjuk, számíthatunk-e hasonlóra. Cikkünk megjelenéséig csak a terézvárosi önkormányzat válaszolt, ahonnan azt írták: a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a mostani választások alkalmával is biztosítani kívánnak plakátozási lehetőségeket, de ennek paraméterei még nincsenek meg.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közös – a politikai hirdetéseket korlátozó kormányrendelet megjelenése után kiadott – véleménye szerint a választási plakátokra vonatkozó korlátozások a választási kampány szükségtelen, alkotmányellenes szűkítését eredményezik, ezért sértik a közügyekben megfogalmazott vélemények kinyilvánításának és azok vitathatóságának a szabadságát, a választói akarat kinyilvánításához szükséges információkhoz való hozzájutás szabadságát és a fair választások követelményét.

Mivel jelentősen beszűkülnek a pártok lehetőségei, hirdetéseik elvileg visszaszorulnak majd a kereskedelmi plakáthelyekre. Az úgynevezett közterületi reklámpiacon azonban olyan cégek a meghatározóak, amelyek a Fideszhez közel álló vállalkozók, mindenekelőtt Simicska Lajos érdekeltségében vannak. Ezeken a plakáthelyeken – a Mahir Cityposter Kft. oszlopain és a Publimont Kft. óriásplakátjain láthatók például a CÖF hirdetései, és a kormány is az utóbbi cégnél költi el a legtöbb pénzt a saját „tájékoztató kampányai” során.

A Fidesz kampánya amúgy is hagyományosan erős a plakátfronton. A Freedom House Europe és a Transparency International által létrehozott Kampánymonitor becsült, de az arányokat jól szemléltető adatai szerint 2010-ben 435,5 millió forintot költöttek köztéri hirdetésekre, míg az MSZP csak 167,5 milliót. Ez valószínűleg szoros összefüggésben áll azzal, hogy a Fidesz mögött álló gazdasági erők kifejezetten jól állnak a közterületi médiapiacon, 2010 óta pedig állami eszközökkel – megrendeléssel és jogalkotással – is megtámogatták őket.

Az új választási eljárási törvény ugyanakkor annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezzel kapcsolatban már korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja. Míg az újságoknak nyilvánosságra hozott listaáron kell adniuk a reklámfelületet, a kereskedelmi tévék pedig csak ingyen sugározhatnak politikai hirdetést, a törvényből kimaradt a nyilvános kampányszámla. E nélkül pedig soha nem fogja megtudni a nyilvánosság, hogy ugyanaz a plakáthely mennyibe kerül az egyik vagy a másik pártnak.

Forrás: hvg.hu

A kategória oldalra

Loading...