Orbán újabb kétharmadára is felkészül az ellenzék

2013. december 2. 10:30

10 0

Orbán újabb kétharmadára is felkészül az ellenzék

2013. december 02., hétfő, 06:30 • Utolsó frissítés: 52 perce Szerző: hvg.hu

Bár hivatalosan mindhárom baloldali párt a 2014-es győzelemre gyúr, a hvg.hu-nak több MSZP-s és DK-s forrás is megerősítette, hogy a pártoknál a vereséget is bekalkulálják, és a harc már a 2018-as posztokért, a Fidesz kétharmadának megakadályozásáért folyik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felek egymással vetélkednek „az ellenzék vezére” pozícióért.

„Az újabb kétharmad a tét, és az, hogy milyen ellenzéke lesz a rendszerét konszolidálni akaró Orbán-kormánynak” – magyarázta a hvg.hu-nak egy, a szocialisták idősebb nemzedékéhez tartozó politikusa, hogy szerinte milyen egyéb szempontokat kell figyelembe vennie az MSZP-nek a választásra készülődve. Több, az egyes ellenzéki szervezetekhez tartozó forrás is elismerte, a pártközpontokban készülnek olyan forgatókönyvek is, amelyek számolnak azzal, hogy a magát baloldalinak tartó ellenzék képtelen lesz a jelenleginél sokkal nagyobb támogatottságot szerezni és legyőzni a közvélemény-kutatásokat 2006 nyara óta szakadatlanul vezető Fideszt.

Bár az MSZP idősebb – az elmúlt másfél évben az első vonalból kikerült – politikusai a bajai videó okozta botrány, illetve az október 23-i közös ünneplés fiaskója óta többször szorgalmazták az ellenzéki együttműködés újragondolását, a pártot a választásokig irányító kampánystábot összeállító november 23-i választmányon nem történtek érdemi változások. Pedig a tanácskozásra meghívták Bajnai Gordont és kampányfőnökeit is, de az októberi – még a botrányok előtti – szocialista kongresszus által szentesített forgatókönyvön, választási listákon nem változtattak, amit több forrásunk a Mesterházy Attila képviselte irányvonal megerősödéseként értékelt.

Ha már nincs harmadik jelölt, akkor Bajnai lépjen Mesterházy mögé, támogassa a miniszterelnök-jelölti kampányát, cserébe az Együtt-PM a jövő őszi önkormányzati választásokon kapjon jobb pozíciókat – így foglalta össze még a választmányi ülés előtt egymástól függetlenül két, az MSZP vezetésével kritikus szocialista forrás, hogyan lehetne szerintük „valamennyivel nagyobb” lendületet adni az összefogásnak. Ezt az ötletet felvetettük más MSZP-s, illetve Együtt 2014-es politikusoknak, akik erre azt reagálták: ez is azt mutatja, hogy tovább folyik az ötletelés az ellenzéki együttműködés "felrázásáról".

Ezt az egyik, a párt első vonalából visszavonult, de most a felek között közvetítő forrás úgy értelmezte: ha már Mesterházy „annyira ragaszkodik” a miniszterelnök-jelöltséghez, akkor kapja meg az esélyt. Viszont ha sikertelen lesz, akkor „vigye is el a balhét”. Lendvai Ildikó a frissen létrehozott pártelnöki tanácsadó testület tagja a hvg.hu-nak adott interjújában arra figyelmeztetett: „aki (a választási buktáért – a szerk.) bűnbak lesz, az meghal. És joggal hal meg”.

Forrásaink szerint egyes szocialista körökben arról is folytak beszélgetések, hogy közös kormányfő-jelöltként hozzák haza a Bajnai-kormány delegálta Andor László európai biztost, de háttértárgyalásokon felmerült, hogy a fentebb említett alku jegyében a volt miniszterelnök indulhatna 2014-ben a főpolgármesteri posztért. Az előbbi felvetés forrásaink szerint legfeljebb „baráti beszélgetések” tárgya volt, és hamar elvetették, az utóbbi pedig egyelőre megrekedt az ötletelés szintjén. Azt mindkét szervezet vezetéséből határozottan cáfolták a hvg.hu-nak, hogy hivatalosan bármiféle egyeztetés lett volna erről. Az MSZP főpolgármester-jelöltje, Horváth Csaba a hvg.hu-nak pedig azt mondta: „ez nem politikai alku kérdése, hanem hogy kinek van a legnagyobb esélye nyerni” – hozzátéve, hogy egy közelebbről meg nem nevezett júliusi felmérés szerint ő a legnépszerűbb Budapesten „az összes ismert politikus közül”. (A szombati Népszabadság szerint már a Fideszben is számolnak Bajnai főpolgármester-jelöltségével, így fel is vetődött a kormánypártban, hogy megalkotják a Budapest-törvényt lehetővé téve, hogy a főpolgármestert lényegében a kerületi polgármesterek válasszák. Friss infó: a Magyar Nemzet hétfői számában a főpolgármester, Tarlós István cáfolta, hogy a választásokig megszületne a törvény.)

Ennek ellenére a hvg.hu által megkeresett szocialista politikusok közül többen is biztosra vették, hogy a miniszterelnök-jelölés kérdése – a meglepetést nem hozó választmányi ülés ellenére – még nem lezárt. Az egyik pártvezetéshez tartozó forrás úgy vélte, legkésőbb Áder János szavazás időpontját tartalmazó bejelentéséig elő fog kerülni az ügy, de idén már nem valószínű, a párt most az egyéni választókerületekre koncentrál (a parlamenti választást a szavazás napja előtti hetvenedik és kilencvenedik nap közötti időben kell kitűzni – a szerk.). Forrásunk szerint egy harmadik jelölt most már kizárt, legfeljebb Mesterházy mögött sorakozhatnak fel az ellenzéki szervezetek. Lendvai Ildikó volt pártelnök a hvg.hu-nak adott interjújában a harmadik jelöltről azt mondta, „ha lenne ilyen név, már felmerült volna”.

Azt sem tartják valószínűnek az MSZP-ben, hogy végül közös lista lesz – ezt az Együtt 2014-ben szinte a kezdetektől ellenezték az LMP-ből kivált PM-es politikusok –, viszont azt nem zárták ki forrásaink, hogy az MSZP listáján lesznek változások. Korábban a HVG arról írt, hogy az MSZP-ben „több képviselő szóvá tette, a listák összeállítása – a bizalmasok, köztük eredményes politikai múlt nélküli pártalkalmazottak rokonok – biztos megélhetéshez juttatása azt tükrözi, hogy az elnöki csapat voltaképpen nem is akar nyerni”.

„Le fogjuk váltani Orbán Viktort, így ez a kérdés nem merül fel” – ezzel ütötte el a Népszabadságnak múlt héten adott interjújában Mesterházy azt a kérdést, hogy ő személy szerint túlélheti-e a választási vereséget. A miniszterelnök-jelölti ambícióinak június bejelentésekor pedig a választmány előtt arról beszélt, „az MSZP számára ’élet-halál kérdése’, hogy az ellenzék vereséget mérjen a Fideszre, és ő már három éve erre a feladatra készül. Egy, a párt idősebb politikusai közé tartozó forrás szerint a pártelnökség jelenlegi, és a lista alapján a majdani frakció összetétele alapján Mesterházy túlélheti az esetleges vereséget, hiszen mindkét testületben a hozzá hűséges politikusok kaptak vagy kaphatnak helyet.

Mesterházyhoz hasonló optimizmussal beszélt az esélyeiről Bajnai Gordon is, aki az Origónak adott novemberi interjújában azt mondta, egy év múlva miniszterelnök lesz, nem miniszter vagy frakcióvezető. (Mivel a szeptemberi megállapodásuk alapján mindketten listavezetők, erre elviekben akár lehetőségük is van.)

Információink szerint nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem szűk körben is hasonló reménykedéssel beszélnek a választásokról a pártvezetők. Az MSZP-ben továbbra is tartja magát az a vélekedés, hogy a bizonytalan, kormányváltást akaró szavazók végül nem a Jobbikot, hanem a szocialistákat vagy az Együttet jelölik be a cetlin. Az MSZP egyik vezető politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, legalább 4 százalék biztos tartalékuk van a pártszimpátiájukat eltitkolók körében – a Tárki szerint a titkolózók aránya nőtt októberhez képest –, ráadásul az egyéni jelöltjeik jobban állnak, mint maga a párt (a kutatások a pártok népszerűségét mérik csak).

Egy másik MSZP-s korábban azt mondta a hvg.hu-nak, a párt a kampány utolsó heteiben próbál majd fordítani: „botrány nélkül nem megy: be kell tárazni két-három komoly patront a Fidesz ellen, és a választások előtt két-három héttel ellőni őket”. Az Együtt kampányfőnöke, Szigetvári Viktor októberi interjújában azzal magyarázta az alacsony támogatottságot, hogy a Tárki és az Ipsos „hagyományosan alulméri a kis pártokat”, valójában már 8 százalék körül vannak, de a választásokig még a 15 százalékot is el fogják érni.

Viszont a közvélemény-kutatások egyelőre nem igazolják az ellenzéki politikus reményeit. A legfrissebb mérés, a Tárki múlt szerdai kutatása szerint csökkent a bizonytalanok tábora, ennek ellenére érdemben nem nőtt a teljes népesség körében az ellenzéki pártok (Együtt, Jobbik, LMP, DK) támogatottsága – az MSZP-jé csak a hibahatáron belüli 1 százalékkal.

Az Ipsos novemberi mérése szerint mind az MSZP, mind a DK és az Együtt népszerűsége enyhén csökkent, a Medián szerint a bizonytalanok csökkenése ellenére a szocialisták, az LMP, a DK és az E2014 együtt sem éri el a Fidesz 34 százalékos támogatottságát. A mérések szerint az ellenzéki pártok mozgósítási képessége sem növekedett számottevően. Az ellenzék esélyeit rontja, hogy a Medián szerint május óta folyamatosan csökkent azok aránya is, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, és nő azok aránya, akik szerint a kormánynak jó a teljesítménye.

„Ha az ellenzékiek közül csak az MSZP és a Jobbik kerül be a parlamentbe, és Orbán kétharmadot szerez, akkor még a 2018-ban sem lesz sok esélyünk” – mondta az MSZP egyik névtelenséget kérő, befolyásos politikusa, miért lenne fontos szerinte, hogy „sokszínű” legyen a baloldalinak nevezett ellenzék. Szerinte az MSZP listáján lévő fiatal, tapasztalatlan politikusai mellett szükség lesz az E14-esek „szakértelmére”, és Gyurcsány harciasságára is, „hogy meg lehessen ütni Orbánt”. A politikus úgy vélte, nem is biztos, hogy az Orbán által felépített kétharmados többséget igénylő rendszerben jó lenne az ellenzéknek kormányra kerülni és a Fidesszel egyezkedni, viszont ha meg tudnák akadályozni a kormánypártok kétharmadát, akkor a Fideszt tudnák nehéz helyzetbe hozni.

Ám ez ismét felveti Gyurcsány bevonását is. Ezt szorgalmazta a szocialisták októberi kongresszusa után Lendvai Ildikó és Kovács László is. Viszont Mesterházy a Népszabadságnak adott november 22-i interjújában elzárkózott ettől. Gyurcsány viszont csütörtökön az ATV-ben ismét bedobta a közös lista ötletét. A volt kormányfő azt javasolta, december 10-éig kérjen felhatalmazást a három párt a testületeiktől, hogy kezdjen tárgyalást a közös fellépésről.

Erre korábban meglett volna már az esélyük. Miután a szocialisták megegyeztek Bajnaiékkal, leültek a DK-val is, viszont a tárgyalások nagyon hamar megszakadtak. Gyurcsány a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, az MSZP-nek vele, a DK három legismertebb arcával és a pártjuk programjával is gondja akadt, és első perctől lehetett érzékelni, hogy egyáltalán nem akarnak velük megegyezni. Ezzel szemben a tárgyalódelegáció egyik szocialista tagja szerint Gyurcsány nem akart belemenni az alkuba, mert az ő személye (listára való felkerülése – a szerk.) volt az egyetlen vitatéma – annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök többször kijelentette, ha ő az akadály, akkor visszavonul.

Október végén a DK egyik vezető politikusa a hvg.hu-nak elismerte, egyelőre nem akarnak megegyezni az MSZP-vel és az E14-gyel. Megpróbálják növelni – akár az Együtt táborát apasztva – a támogatottságukat, hogy jobb pozícióból tárgyalhassak. De a forrás azt sem zárta ki, hogy egyedül indulnak a választáson, hogy bejutás esetén Gyurcsány ott lehessen a parlamentben, mert akkor „harcos ellenzékiként” akár még az MSZP fölé kerekedhetnek – ami új távlatokat nyitna a volt miniszterelnöknek 2018-ra. Egy hete a DK elnökségi tagja, Vadai Ágnes a Facebookon üzente meg az MSZP-nek, hogy Gyurcsány nélkül nincs alku.

Forrás: hvg.hu

A kategória oldalra

Loading...