Kiállítás nyílik Széchényi Pál érsekrõl Gyõrben

2015. április 19. 1:30

4 0

Kiállítás nyílik Széchényi Pál érsekrõl Gyõrben

A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok és a bécsi udvar között betöltött közvetítõi, békéltetõi szerepérõl is ismert Széchényi Pál érsek életérõl, újratemetésérõl és a nagycenki mauzóleumban fekvõ múmiájának kutatásáról nyílik kiállítás pénteken Gyõrben, a Magyar Ispitában - tájékoztatta a tárlatot szervezõ és a kutatást végzõ antropológus az MTI-t.

Kristóf Lilla elmondta, hogy a tárlat elsõsorban az érzelmekre próbál hatni az antropológia, a történelem, az orvostudomány és a mûvészet segítségével. A cél, hogy a látogatók megismerhessék a térséghez ezer szállal kötõdõ, nagy formátumú érsek életét és korát, emellett "megtapasztalják, hogy miért jó magyarnak és hazafinak lenni".

A kiállításnak helyet adó épület is szerves része a tárlatnak - fogalmazott a kutató. 1666-ban Széchényi György püspök létesítette, hogy a város rászoruló idõs polgárait ellássák, késõbb Széchényi Pál is megfordult ott. Az épület ma a Rómer Flóris Mûvészeti és Történeti Múzeum egyik kiállítóhelye.

A tárlat Széchényi Pál 1811. évi újratemetésével indul. Az érseket végakaratának megfelelõen Bánfalván (ma Sopronbánfalva) temették el, de amikor 1809-ben francia katonák feldúlták a környéket, Szécsényi Ferenc úgy döntött, hogy a múmiát átviteti az akkor elkészült nagycenki mauzóleumba. Az eseményrõl animációs film készült.

Külön teremben mutatják be a múmia 2007-ben kezdõdött kutatását. A Semmelweis Egyetemen végzett röntgen- és CT-vizsgálatok bebizonyították, hogy a testet mesterségesen mumifikálták, mivel arzént csak a kézen és az arcon találtak nyomokban. Akkor azzal tartósították a testet, hogy az a hetekkel késõbbi temetés idejéig megmaradjon. Kristóf Lilla elmondta, hogy a múmia vizsgálata azért volt fontos, mert a családi legenda sokáig úgy tartotta, hogy az érseket megmérgezték.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok és a bécsi udvar között betöltött közvetítõi, békéltetõi szerepérõl is ismert Széchényi Pál érsek életérõl, újratemetésérõl és a nagycenki mauzóleumban fekvõ múmiájának kutatásáról nyílik kiállítás pénteken Gyõrben, a Magyar Ispitában - tájékoztatta a tárlatot szervezõ és a kutatást végzõ antropológus az MTI-t.

Kristóf Lilla elmondta, hogy a tárlat elsõsorban az érzelmekre próbál hatni az antropológia, a történelem, az orvostudomány és a mûvészet segítségével. A cél, hogy a látogatók megismerhessék a térséghez ezer szállal kötõdõ, nagy formátumú érsek életét és korát, emellett "megtapasztalják, hogy miért jó magyarnak és hazafinak lenni".

A kiállításnak helyet adó épület is szerves része a tárlatnak - fogalmazott a kutató. 1666-ban Széchényi György püspök létesítette, hogy a város rászoruló idõs polgárait ellássák, késõbb Széchényi Pál is megfordult ott. Az épület ma a Rómer Flóris Mûvészeti és Történeti Múzeum egyik kiállítóhelye.

A tárlat Széchényi Pál 1811. évi újratemetésével indul. Az érseket végakaratának megfelelõen Bánfalván (ma Sopronbánfalva) temették el, de amikor 1809-ben francia katonák feldúlták a környéket, Szécsényi Ferenc úgy döntött, hogy a múmiát átviteti az akkor elkészült nagycenki mauzóleumba. Az eseményrõl animációs film készült.

A kutató kiemelte: a kiállításon megfogható és megvizsgálható egy hamis múmia, amelyet Bálint Ibolya képzõmûvész készített. A látogatók Balogh Attila idegsebész világszabadalmat jelentõ magyar fejlesztésû 4D anatómiai modellezését demo formájában láthatják, emellett kezükbe vehetik a Széchényi Pál érsek múmiájának CT-felvételeibõl létrehozott háromdimenziós, nyomtatott koponyamásolatot.

A tárlaton mutatják be az érsekrõl készült elsõ mellszobrokat, amelyeket a gyõri Tánc- és Képzõmûvészeti Szakközépiskola diákjai és Szabó Márton szobrászmûvész készítettek. Az alkotások mellett látható Széchényi Pál portréja, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból érkezik.

Egy másik teremben az 1704. május 31-i veszprémi mészárlásról készült animációs filmet vetítik majd. Az akkor még veszprémi püspökként szolgáló Széchényi Pál nem tartózkodott a városban, s Heister császári tábornagy katonái és rác szabadcsapatai nõket, gyermekeket és férfiakat mészároltak le a bécsi udvar tudtával.

A gyõri Kovács Margit Általános Mûvelõdési Központ diákjai Sebestyén Ákos grafikus mûvész tervei alapján metszeteket és rézmetszeteket készítettek az érsek haláláról, mumifikálásáról, temetésérõl és újratemetésérõl. Ezek az alkotások a fájdalom vára, a castrum doloris mellé kerültek, amely a barokk kori fõúri temetkezés fontos kelléke volt.

Széchényi Pál 1645-ben született Gyöngyösön. 1662-ben lépett be a pálos rendbe Bánfalván, majd világi pap lett. 1676-ban pécsi püspök lett, egy évvel késõbb gyõri nagyprépost. 1687-ben veszprémi püspök, majd 1696-tól kalocsai érsek. 1704-ben a bécsi udvar békéltetõi, közvetítõi szerepre kérte fel, hogy tárgyaljon II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel. Sopronban hunyt el 1710. május 22-én.

Forrás: ma.hu

A kategória oldalra

Loading...