A „Gyurcsány-koalíció” minden egyes tagja lebukott

2014. január 24. 15:53

30 0

A Fidesz szerint komolytalanná vált a Gyurcsány-koalíció szándéka, nincs egyetlen mondatuk sem, amelyet hinni lehetne, hiszen jelenleg Paks ügyében is „homlokegyenest mást beszélnek, mint korábban”.

Így reagált a nagyobbik kormánypárt arra, hogy az MSZP-s Józsa István pénteken felszólította a kabinetet, hozza nyilvánosságra az elmúlt egy évben keletkezett összes olyan dokumentumot, amellyel a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást előkészítették.

A Fidesz közleményében azt írta: a „Gyurcsány-koalíció” minden egyes tagja, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila is lebukott „az újabb hazugságaikkal”. Közölték: korábbi videofelvételek, nyilatkozatok sora, a WikiLeaks iratai és parlamenti döntésük is bizonyítják, hogy mindegyikük akarta és támogatta a paksi atomerőmű orosz technológiával való felújítását.

„Ők is pontosan tudják, hogy ez elemi érdeke az országnak, most mégis színjátékot játszanak” – írták. Közleményükben kitérnek arra: Mesterházy Attila 2009-ben titokban az amerikai követség egyik munkatársával közölte, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton. A Fidesz szerint a baloldali politikusok az emberek energiabiztonságának kérdését kampánycélokra próbálták felhasználni, és „újra be akarták csapni a magyarokat”.

Videofelvétel tanúskodik róla, hogy 2010-ben még nemzeti stratégiai ügynek nevezte a paksi bővítést Bajnai Gordon. Miniszterelnökként még arról beszélt, hogy 2020 és 2022 körül már működhetnének az új blokkok.

A Paks TV-nek nyilatkozva azt mondta: „Most kellett döntenünk arról, hogy egy projekttársaság alakuljon azért, hogy majd tíz-tizenkét év múlva működhessen az az új blokk, blokkok, amelyek Paksot Magyarország meghatározó energiatermelő cégeként megtartják.”

Bajnai Mesterházy Attilával együtt látogatást is tett az atomerőműben, A 2010 februárjában a Tolnai Népújság által közölt, a mai napig is elérhető cikkben a még kormányfő Bajnai azt fejtegeti: Paks fontos szerepet játszik hazánk biztonságos energiaellátásában, lehetőséget teremt az olcsó villamos energia előállítására és arra, hogy Magyarország energiatermelése minél kevésbé szennyezze a környezetét. Mint mondta, ma ugyanazok az érvek szólnak az erőmű bővítése mellett, amelyek az építésére ösztönöztek.

Ma már inkább várna az Együtt–PM Szövetség vezetője. „A paksi döntés pontosan erről szól: egy döntés, amelyet körülbelül nyolc-tíz év múlva ráértünk volna meghozni. Ezt most előrehozzuk, tender nélkül odaadjuk valakinek, akinek egyébként a technológiájával valószínűleg nincs baj, de azzal igen, hogy miért most döntjük el, miért ilyen drágán és átláthatatlan finanszírozási feltételekkel” – fogalmazott az ATV-ben a politikus.

Bár a szocialisták és a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció is élesen támadja a bővítést, nagykövetségi táviratok tanúsága szerint 2009-ben még meg voltak győződve arról, hogy egyedül az oroszok képesek korszerűen, biztonságosan és hazánk energiaigényeinek megfelelően végrehajtani. A WikiLeaks által közzétett iratokból kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként már 2008-ban arról beszélt, hogy egy vagy két reaktor építésével kell bővíteni az erőművet – igaz, ez csak hónapokkal később derült ki, később pedig már válságkezelő intézkedésként beszélt a beruházásról.

Egy májusi táviratban pedig már arról számolt be az amerikai nagykövetség, hogy a paksi bővítés pályázatára valószínűleg meghívják az amerikai Westinghouse energetikai céget is, de „több megfigyelő szerint úgyis egy orosz cég lesz majd a győztes”. A nagykövetség ezt a megjegyzését például arra alapozta, hogy Mesterházy Attila, aki akkor az MSZP frakcióvezetője volt, azt mondta a követség egyik munkatársának, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton – mivel jelenleg orosz technológiával működik a paksi atomerőmű –, de reméli, hogy „amerikai vállalatokat is figyelembe lehet majd venni” a beruházásnál.

Az Orbán-kormány rendkívül kedvező, harmincéves futamidejű hitelt kap majd az orosz államtól, a szocialisták viszont – mint az a táviratokból kitűnik – nemzetközi hitelintézetektől, például a Világbanktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól vettek volna föl piaci kamatozású hitelt a beruházáshoz, ami az ország pénzügyi kitettségét sokkal inkább növelte volna.

Az is beszédes, hogy Gyurcsányék a hitelért cserébe akár kisebbségi tulajdonrészt is adtak volna a pénzügyi befektetőknek, ami megszüntette volna a teljes állami felügyeletet egy kulcsfontosságú stratégiai ágazatban. Ennek következtében a haszon egy jelentős része a magyar költségvetés helyett külföldre áramlott volna, ráadásul az energiaárakat is kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a részleges privatizáció. Ezzel szemben az Orbán-kabinet az államközi szerződés megkötésekor ragaszkodott ahhoz, hogy a beruházó ne szerezzen részesedést.

Forrás: mno.hu

A kategória oldalra

Loading...