Ezért nem kell Európa iszlamizációjától tartani

2015. április 22. 16:28

17 0

Ezért nem kell Európa iszlamizációjától tartani

Nem kell Európa iszlamizációjától tartani és nem lehet szélsõségesnek tekinteni az iszlám egészét - hangoztatták szakértõk egy szerdai budapesti könyvbemutatón.

A Michel Houellebecq Behódolás címû, az iszlám európai térnyerésével foglalkozó politikai regényének megjelenése alkalmából tartott konferencián Rostoványi Zsolt iszlámszakértõ, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora felvetette, hogy az iszlám szélsõséges-e vagy azok a szélsõségesek, akik az iszlámot felhasználják a céljaikra.

Rostoványi Zsolt véleménye szerint szélsõségesek, militánsok vannak, akik szélsõséges akciókat hajtanak végre az iszlám nevében. Ugyanakkor nincs olyan világvallás, amelynek nevében ne követtek volna el borzalmakat a történelem során - fûzte hozzá.

A szakértõ kifejtette: az iszlám a közösséget helyezi elõtérbe, a család szerepe meghatározó. Az elmúlt idõszakban azonban túlhangsúlyozták a demográfiai tényezõt, azt, hogy a muszlim kisebbségnél több a gyermekek száma, mint az európai õslakosoknál. Ez valóban nagyon komoly kihívást jelent - mondta, de "az apokaliptikus elõrejelzéseket" Európa jövõjérõl túlzásnak minõsítette.

Kitért arra is: léteznek olyan elképzelések az európai muszlimoknál, hogy nekik is legyen pártjuk, a keresztény pártokhoz hasonlóan.

N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezetõ kutatója kiemelte: nem egyértelmû, hogy az iszlám Európában mit jelent, nem lehet általánosítani. Németországban a törökök, Franciaországban az észak-afrikaiak, míg Nagy-Britanniában a pakisztániak közösségét, vagyis az iszlám is sokféle.

Nem kell Európa iszlamizációjától tartani és nem lehet szélsõségesnek tekinteni az iszlám egészét - hangoztatták szakértõk egy szerdai budapesti könyvbemutatón.

A Michel Houellebecq Behódolás címû, az iszlám európai térnyerésével foglalkozó politikai regényének megjelenése alkalmából tartott konferencián Rostoványi Zsolt iszlámszakértõ, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora felvetette, hogy az iszlám szélsõséges-e vagy azok a szélsõségesek, akik az iszlámot felhasználják a céljaikra.

Rostoványi Zsolt véleménye szerint szélsõségesek, militánsok vannak, akik szélsõséges akciókat hajtanak végre az iszlám nevében. Ugyanakkor nincs olyan világvallás, amelynek nevében ne követtek volna el borzalmakat a történelem során - fûzte hozzá.

A szakértõ kifejtette: az iszlám a közösséget helyezi elõtérbe, a család szerepe meghatározó. Az elmúlt idõszakban azonban túlhangsúlyozták a demográfiai tényezõt, azt, hogy a muszlim kisebbségnél több a gyermekek száma, mint az európai õslakosoknál. Ez valóban nagyon komoly kihívást jelent - mondta, de "az apokaliptikus elõrejelzéseket" Európa jövõjérõl túlzásnak minõsítette.

Kitért arra is: léteznek olyan elképzelések az európai muszlimoknál, hogy nekik is legyen pártjuk, a keresztény pártokhoz hasonlóan.

A Magvetõ Kiadó és a Republikon Intézet rendezvényén Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke hangsúlyozta: az iszlám nem az európai civilizáció végét jelenti és a történelem során rengeteget adott Európának.

Mint mondta, az Európában élõ muszlimok nem egységesek, nem tekinthetõk homogén csoportnak. Nem "a muszlim országok elõretolt helyõrségei", nem ezen államok érdekeit szolgálják, legfeljebb hidat képeznek az országok között - közölte.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértõ arról beszélt, hogy vannak olyan közösségek, amelyek szélsõségeseket tömörítenek, toboroznak, "harcos imámok buzdítanak keresztények ellen". Az oda bekerülõ fiatalok jó részének nem volt normális családi háttere.

Azt is problémának nevezte, hogy érték nélkülivé kezd válni az európai társadalom, és az európaiak mindennapjait a pénz, a siker iránti vágy határozza meg. Mint mondta, a gazdasági problémák is kedveznek a szélsõségeseknek, emiatt is könnyebben nyerhetik meg maguknak a fiatalokat, akik nem látják a jövõjüket országuk kilátástalan helyzete miatt.

A biztonságpolitikai szakértõ szerint az ateista, a pénzalapú szemlélet Európában nagyon jellemzõ, de a keresztény értékek olyan erõsek, hogy nem elképzelhetõ a "százszázalékosan muszlim" Európa.

Michel Houellebecq most bemutatott regényében Franciaország elnököt készül választani. A szélsõjobboldali Nemzeti Front vezére toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett a Szocialista Párt jelöltje és a Muzulmán Testvériség vezetõje. A második fordulóba csak az elsõ két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlõségének elvét, engedélyezni a többnejûséget, mindezt pedig nem véres radikalizmussal, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel.

A Magvetõ Kiadó és a Republikon Intézet rendezvényén Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke hangsúlyozta: az iszlám nem az európai civilizáció végét jelenti és a történelem során rengeteget adott Európának.

Mint mondta, az Európában élõ muszlimok nem egységesek, nem tekinthetõk homogén csoportnak. Nem "a muszlim országok elõretolt helyõrségei", nem ezen államok érdekeit szolgálják, legfeljebb hidat képeznek az országok között - közölte.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértõ arról beszélt, hogy vannak olyan közösségek, amelyek szélsõségeseket tömörítenek, toboroznak, "harcos imámok buzdítanak keresztények ellen". Az oda bekerülõ fiatalok jó részének nem volt normális családi háttere.

A könyv Franciaországban, majd egész Európában közéleti vitákat váltott ki: politikusok, értelmiségiek, mûvészek szólaltak meg azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövõ Franciaországa és Európája, továbbá mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia.

A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte elsõ képviselõi helyeit - közölte ismertetõjében a Magvetõ Kiadó.

Sulok Zoltán a könyvvel kapcsolatban elmondta: egy ilyen regény a kisebbségekkel ijesztgetheti az embereket, ez pedig ahhoz vezethet, hogy a többség lépésekre szánja el magát a kisebbségekkel szemben. Egy kisebbség könnyen támadásként érzékelhet egy ilyen könyvet - tette hozzá.

N. Rózsa Erzsébet meglátása szerint a közép-európai országokban, az új EU-tagállamokban nincs nagy muszlim közösség, Magyarországon 25-30 ezres közösségrõl van szó és a térség más országaiban is csak néhány ezres közösségek vannak. Velük kapcsolatban nem jelentkeznek olyan problémák, mint a Nyugaton, ahol fõleg társadalmi, szociális gondokról van szó - magyarázta.

Rostoványi Zsolt közölte, nem kellene idegennek feltételezni az iszlámot, mert Európában évszázadokon át nem volt az.

Tarjányi Péter megjegyezte: jelenleg nincs arra esély, hogy Franciaországban egy iszlám szervezet politikai, kormányalakító erõként jelenjen meg.

Forrás: ma.hu

A kategória oldalra

Loading...