„Erősebbnek tűntek a Gyurcsány által elszabadított erők”

2013. december 5. 9:22

30 0

Mértékadó becslések szerint egy-két mandátumnál többnek a sorsát nem döntik el a határon túli voksok – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Lánchíd Rádiónak adott, csütörtök reggel sugárzott interjújában a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i érvénytelen népszavazás évfordulóján.

A házelnök jelezte, a választási törvény módosításakor sem tartotta reálisnak, hogy alapvető befolyást gyakorolnak a magyar belpolitikára azok a választók, akiknek nincs Magyarországon lakhelyük. Ez bizonyos szempontból rendben van, miként az is, hogy egyenrangúak legyenek a magyar állampolgárok, és legyen lehetőségük arra, hogy beleszóljanak a nemzet ügyeinek eldöntésébe – tette hozzá.

Kövér szerint minél nagyobb arányban élnek a határon túli magyarok ezzel a lehetőséggel, annál jótékonyabb befolyást gyakorolnak hosszú távon a magyar belpolitikára, és annál inkább megteremtik azt a kényszert a magyar baloldal számára, hogy a „nemzetellenes hagyományaitól elrugaszkodva megpróbáljon közös nevezőt találni a nemzeti értékek mellett elkötelezett jobboldallal”. Ha ez megtörténik – és erre lát jeleket is –, akkor Magyarország az elmúlt 20 évhez képest a következő 20 évben sikeresebb lehet – értékelte.

Kövér azt mondta, az elmúlt 3 és fél év nemzetpolitikai eredményei jótékony fedést biztosítottak azokra a sebekre, amelyeket december 5-e keltett. Az elszakított nemzetrészek tagjai inkább már a jövővel foglalkoznak, mintsem a múlton rágódnának – fogalmazott a házelnök.

Hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Parlamentben, az ötszázezredik magyar állampolgársági eskütételen.

Kövér emlékeztetett: a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte a népszavazást, ám erről sem a Fidesszel, sem más politikai párttal nem konzultált előre. Amikor azonban kiírták a referendumot, egyedül a Fidesz kampányolt.

Mint elmondta: morális és politikai értelemben is kényszerhelyzetben voltak, emiatt változtattak korábbi elutasító álláspontjukon. Megfogalmazása szerint azok a „gonosz erők”, amelyeket Gyurcsány „szabadított el”, abban a pillanatban erősebbnek tűntek.

A Fidesz-kormányzat a történteket egyebek mellett a trianoni évfordulóról szóló megemlékezéssel és a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel kívánta helyrehozni – mondta a házelnök. Utóbbi – mutatott rá – megpróbált egyfajta politikai útmutatásként, stratégiaként is szólni annak érdekében, hogy amikor Trianonra gondolunk, akkor ne csak az igazságtalanságon rágódjunk, ne csak a történelmi tragédiára gondoljunk, hanem próbáljunk ebből a kétségkívül tragikus eseményből és az utána következő 90 évből erőt meríteni.

Noha az volt a cél, hogy eltapossák Magyarországot és a magyar nemzetet gyakorlatilag felszámolják, ez nem történt meg, az utódállamokban mindenhol él a magyarság, igaz, létszámában megfogyatkozva, és nem mindig ereje teljében, de lelki értelemben erősen egymásba fonódva – fogalmazott a házelnök.

Kövér kiemelte, hogy az alaptörvény továbblépett a korábbi alkotmány megfogalmazásain annyiban, hogy a magyar állam nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Egy következő – már nem csak szimbolikus – lépés volt, amikor a kedvezményes honosítás lehetőségét az állampolgársági törvény megnyitásával biztosították. Ez volt tulajdonképpen az, ami a 9 évvel ezelőtt elbukott népszavazást utólag sikerre vitte – mondta.

Forrás: mno.hu

A kategória oldalra

Loading...