Engedély nélkül vettek mintát a piramisból

2013. november 26. 5:41

30 0

Engedély nélkül vettek mintát a piramisból

Az ügyben az egyiptomi régészeti minisztérium adott ki közleményt a hétvégén. Mohammed Ibrahim miniszter, miután látta az első jelentéseket az ügyről, hallatlannak nevezte, hogy valaki ilyet tegyen a világ hét csodájának egyikével. „A Kheopsz-piramis nem holmi kőfejtő, ahonnan minden hobbirégész kénye-kedve szerint egyszerűen hazavihet egy-egy követ” – mondta a Spiegel német hetilap netes kiadásának Ibrahim. A tárcavezető az Interpolt is bevonná a nyomozásba.

Dominique Görlitz chemnitzi természettudós és Stefan Erdmann kutató áprilisban tért vissza Egyiptomból Németországba, ahol saját elmondásuk szerint mintákat vettek a piramisból, majd átadták a drezdai Fresenius Intézet laborjának.

A két férfinak volt engedélye arra, hogy belépjen a nagy piramisba, arra azonban nem, amit ott tettek. A királyi kamrában a festék fedőrétegéből kapartak le finom mintákat, ezután létrával felmásztak a felette lévő tehermentesítő kamrába is, ahol szintén lekapartak egy kis felületen festéket.

„Nem gondolkodtam, nagyon spontán döntés volt” – vallotta be Erdmann, aki elmondása szerint fél életét Egyiptomban töltötte, és soha semmi rosszat nem tett. Erdmann nem érti, miért kellene bevonni az ügybe az Interpolt. Mint mondta, a leleteket megvizsgálják a Fresenius Intézetben, az eredményeket pedig megosztják a nyilvánossággal is. Levelet is írtak, amelyben mindenért bocsánatot kérnek, ráadásul a mintavételért fizetnének is.

A mintákat vizsgáló drezdai Fresenius Intézet munkatársai elmondásuk szerint semmit nem tudtak arról, honnak származnak a különösen érzékeny festékminták. Mohammed Ibrahim egyelőre a szakértők végső jelentésére vár, ezután kérni fogja az ország vezetését, tegyen jogi lépéseket annak érdekében, hogy a tetteseket felelősségre vonják.

A kairói német nagykövetség elítélte a mintavételt és azt is, hogy a mintákat kivitték Egyiptomból. Az egyiptomi sajtóhoz vasárnap eljuttatott állásfoglalás szerint együttműködnek az ország hatóságaival. Eddig az egyiptomi kormány hivatalosan még nem lépett kapcsolatba az ügyben Németországgal.

Martina Ullmann, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem munkatársa elmondta: ha egy műemléken vagy régészeti tárgyon akarnak vizsgálatokat folytatni, először is az egyiptomi régészeti minisztérium engedélyére van szükség. A kérelmet nagyjából fél évvel a kutatás tervezett megkezdése előtt be kell nyújtani. Ez alatt az idő alatt megvizsgálják, hogy a kérelmező kutató rendelkezik-e megfelelő szakképesítéssel. A kutatás során egy kirendelt egyiptomi szakértő is felügyeli a vizsgálatokat, amelyeket csak akkor lehet Egyiptomon kívül végezni, ha ezek kivitelezéséhez ott nincsenek adva a feltételek.

A 146,6 méter magas gízai nagy piramist, a világ hét ókori csodájának egyikét Krisztus előtt 2638 és 2613 között emelték Hufu (Kheopsz) fáraó sírhelyéül. Összesen 2,3 millió kőtömbből építették, amelyek össztömege elérte a 7 millió tonnát. Hufu az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt. Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.

Forrás: mno.hu

A kategória oldalra

Loading...