Durvább, mint a Halloween

2013. december 13. 9:12

11 0

Durvább, mint a Halloween

Nálunk is volt jelmezbe öltözés, tökfaragás, és ilyenkor a durva tréfák is belefértek. Szokások a legfélelmetesebb napon.

Talán ehhez a naphoz kapcsolódik a legtöbb babona és jóslás. Ennek az az oka, hogy a Gergely-naptár 16. századi bevezetése előtt nem a mai téli napforduló (december 21 vagy 22), hanem december 13-a volt az év legrövidebb napja. A hagyomány szerint ezen a napon a szokásosnál is jobban kellett tartani a boszorkányoktól, szellemektől és más gonosz lényektől – és meg kellett tenni a szükséges óvinézkedéseket.

Lúcia egy előkelő siracusai családból származott. Édesanyja súlyos beteg lett, ezért elkísérte őt Cataniába, Szent Ágota sírjához. Imáik hatására az asszony meggyógyult, Lúcia álmában pedig megjelent a gyógyító szent. Húgának nevezte Lúciát, és gyakorlatilag megjósolta neki, hogy ő is a vértanúk táborát fogja gyarapítani.

Lúcia azt kérte anyjától, hogy ne adja férjhez, és rendelkezhessen a hozománya felett. Vagyonát a szegényeknek adta, vőlegénye pedig bosszúból bíróság elé hurcolta. A bíró először arra utasította a lányt, hogy mutasson be áldozatot a pogány isteneknek. Lúcia ezt megtagadta, ezután prostitúcióra akarták kényszeríteni, de teste olyan nehézzé vált, hogy nem tudták elmozdítani a helyéről. Kegyetlen kínzások után halálra ítélték, de akárcsak Szent Katalin vagy Szent Borbála esetében, itt sem sikerült elsőre a kivégzés. Miután a torkába kardot döftek, még tanította a népet, és csak az utolsó kenet felvétele után halt meg.

Szent Luca a szembetegségben szenvedők és a vakok védőszentje, mivel a Lúcia név a lux (fény) szóból származik), de hozzá fohászkodtak a bűnbánó utcanők és a hegyes szerszámokkal dolgozók – a földművesek, kézművesek, varrónők, párnakészítők, nyergesek is.

Luca nap gonoszjáró nap volt, ezért védekezni kellett a boszorkányok ellen. Az egyik leghatékonyabb ellenszer a fokhagyma volt, a szaga ugyanis a leggonoszabb lényeket is képes távol tartani. Ezért fogyasztották kenyérrel lefekvés előtt, és ezzel dörzsölték be az állatok fejét. A kapuk elé hamut szórtak, és a seprűket is elrakták, nehogy a kint ólálkodó boszorkányok kedvet kapjanak egy kis randalírozáshoz.

Ezen a napon kezdték el faragni a Luca-széket, de úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet végezhettek el, szentestére pedig készen kellett lennie. A Luca-székre állva meg lehetett látni a boszorkányokat.

A Luca-nap nem a munkáról szólt, ezen a napon tilos volt fonni, sütni, mosni, és kölcsönadni sem volt ajánlatos, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.

A Luca-napon a jóslás is fontos tevékenység volt. A Luca-búza keltetésével a következő év termését próbálták előrejelezni: búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki.

A Luca-naptár szintén a régi magyar Luca-hagyománykör eleme. A lényege, hogy a következő év januárjában olyan lesz az idő, mint Luca napján, februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal.

A Halloween jellegű jelmezes program sem hiányozhatott a hagyományos Luca-napon. Hajnalban a gyerekek kísértetnek öltözve körbejárták a házakat. Ajándékokért cserébe bő termést és jószágszaporulatot ígértek, ha pedig nem kaptak semmit, átkokat szórtak a házra. Ilyenkor bizonyos településeken belefértek olyan durva tréfák is, mint a kertkapu leakasztása, vagy a szekér szétszedése. A tökfejek faragása nálunk is ismert volt, főleg a Dunántúlon.

A Luca-napot az északi országokban is ünneplik, itt a hosszú éjszakák miatt még nagyobb a jelentősége. A szicílilai vértanú legendáját a vikingek vitték északra, állítólag eléggé meghatotta őket a történet. Svédországban például fehér ruhában, derekukon piros övvel, a fejükön gyertyakoszorúval vonulnak végig a nők az utcán (A gyertyalángot elemek helyettesítik, biztonsági okokból). A Fény Királynőjét hívják így, hogy megszüntesse a téli sötétséget.

Forrás: origo.hu

A kategória oldalra

Loading...