„A csalás a baloldal vérében van”

2014. január 26. 8:35

13 0

„A csalás a baloldal vérében van”

A kampányról, a 2006-os eseményekről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a német megszállás áldozatainak emlékművéről is beszélt Kövér László házelnök a Lánchíd Rádió Szabad gondolat című vasárnap reggeli műsorában.

Kövér szerint a kampányban a másik oldal nem a józan mérlegelésnek lehetőséget adó hangulat megteremtését tűzte célul, hanem indulatokra, acsarkodásra, a gyűlölségre építve próbál meg bázist kovácsolni magának. Ezek részben új eszközök, részben nem, „a csalás a vérükben van”... elég a kékcédulás választásokig visszamenni – jelentette ki.

A házelnök szerint Gyurcsány Ferenc visszavétele és politikai rehabilitálása óta különösen komolyan kell venni Orbán Viktor korábbi szavait, hogy „ma is közibünk lövetnének, hogyha tehetnék”.

Az MSZP korábban profi volt a negatív kampányban, most mind a bajai videó, mind Németh Szilárd vagyonnyilatkozatának meghamisítási ügye komoly amatörizmusra utal – vélekedett a politikus. „Hogy egy pártelnök, egy miniszterelnök-jelölt személyesen ártsa bele magát elfuserált, manipulatív akciókba, ez elmond a pártelnök úr képességeiről is sok mindent” – fogalmazott.

A pártja kampányára vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a maffiabaloldal-kampány a valóságon alapul. Emlékeztetett: Gyurcsány nemcsak a 2006-os rendőri erőszakhullámnak, „embervadászatnak” volt részese, miniszterelnök volt akkor is, amikor arról kellett volna gondoskodni, hogy védtelen embereket ne gyilkolhassanak meg pusztán származásuk alapján.

Kijelentette: nem kizárólag a jobboldalon hangzottak el olyan kétségek, amelyek azt a lehetőséget vetették fel, hogy az akkori rendőrségi illetve titkosszolgálati vezetők nem az alkalmatlanságuk miatt nem álltak a helyzet magaslatán, hanem esetleg azért, „mert ami történt, az megfelelt az akkor hatalmon lévők politikai szándékainak”.

Az SZDSZ-hez köthető politikusok is feltételezték ezt, „minimum kérdés formájában”, miután betekintettek a dokumentumokba – tette hozzá. Úgy fogalmazott: máig nincs megnyugtató magyarázat sem erre, sem arra, miért voltak olyan hozzá nem értők a rendőri vezetők 2006. október 23-án. Az ezzel kapcsolatos elszámoltatás hiányát firtató kérdésre azt felelte: a dokumentumokból, a tanúvallomásokból nem lehet a valóság minden elemét rekonstruálni, nem lehet biztosan állítani valamit, a bíróság előtt azonban erre lenne szükség.

Kövér szerint a pártatlan igazságszolgáltatás működése igenis hagy némi kívánnivalót maga után. „A független magyar bíróság sem olyan lelkes a 2006-os történések rendőri túlkapásainak számon kérésében, mint amilyen lelkes volt akkor, amikor sorozatban vágta előzetes letartóztatásba azokat az embereket, akiket a rendőrök összevadásztak az utcákon” – fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy mégis a kormányt vádolják a bírói és ügyészi kar „lábhoz hajlításával”, azt felelte, a baloldalnak régi technikája, hogy azzal vádolja meg az ellenfeleit, amit maga készül elkövetni vagy már el is követett. Kijelentette: az igazságszolgáltatás függetlenségének értelmezésével kapcsolatban problémát jelent az, hogy a baloldal leváltással fenyegetőzik.

Az eddigi kormányzati munkáról szólva azt mondta, hozzákezdtek egy társadalompolitikai és egy gazdaságpolitikai stratégiaváltáshoz. „Világrekordot döntöttünk az egy törvényhozási ciklusra jutó törvényeket illetően” – fogalmazott.

Szólt arról is, hogy az ország gazdaságát ismét emelkedő pályára állították, növelték politikai és gazdasági mozgásterét. Hangsúlyozta, hogy nem oldottak meg minden problémát azokból sem, amelyeket a megelőző nyolcévnyi kormányzás hagyott maga után, ez a munka leghamarabb a következő négy évben fejezhető be.

Eredményként értékelte, hogy a nyugdíjasok pozíciója megőrződött, sőt a rezsicsökkentés által még javult is, eközben valós segítséget nyújtottak a családoknak, és a vállalkozások körében is sikerült elkerülni a nagyobb számú tönkremenetelt. Ugyancsak pozitívan szólt arról, hogy „minden áskálódás dacára” rég nem látott mértékben áramlott a külföldi tőke az országba.

A német megszállás áldozatainak emlékművével kapcsolatban osztotta a miniszterelnök álláspontját, miszerint az emlékmű nem igényel magyarázatot. Hozzátette: a kormány világos tanújelét adta, hogy méltó módon kíván megemlékezni több százezer zsidó honfitársunk elpusztításáról. Közölte: a háború végkifejlete olyan bűn, amely kitörölhetetlen a magyar történelemből, és ebben a magyar államnak is volt felelőssége.

Hazugságnak, „legjobb esetben a felajzott lelkiállapot számlájára írható tévedésnek” nevezte azonban azt, hogy az emlékmű arról szólna: a magyar állam el akarja hárítani a holokausztban való közreműködését, a felelősséget.

Miért ne mondhatnánk, hogy elutasítjuk, akár visszamenőleg is elhatárolódunk azoktól, akik kollaboráltak a náci Németországgal? – tette fel a kérdést. „De hogy egy rákosista mítosz és logika jegyében kilencmillió fasiszta bűneként kellene állandóan a fejünkre olvasni történelmünk eme tragikus periódusát, azt engedtessék meg nekünk, hogy ne fogadjuk el” – fogalmazott.

Szerinte az, hogy a magyar lenne a második világháború egyetlen bűnös nemzete, joggal utasítható vissza, „valóságos megbánást tanúsítva abban az értelemben, hogy nem vagyunk ugyan felelősek az elődeink tetteiért, de abból a következményeket, következtetéseket le akarjuk vonni és mindent elkövetünk azért, hogy mindez soha ne fordulhasson elő még egyszer”.

Közölte: a kiengesztelődés és kölcsönös megértés irányába kell vinni a vitát, nem a hecckampányok irányába, nem azt a látszatot keltve, hogy a Mazsihisz részt akar venni a választási kampányban, „hogy, hogy nem, már megint a baloldal oldalán”.

Forrás: mno.hu

A kategória oldalra

Loading...