BTF: a szabadság és a bezártság témáit boncolgatja a Frenák Pál Társulat új darabja

2015. április 16. 23:30

4 0

A szabadság és a bezártság témáit járja körül a Frenák Pál Társulat Birdie címû új darabja, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében láthat elõször a közönség pénteken és szombaton a budapesti Mûvészetek Palotájában.

A társulat produkcióira jellemzõ módon a Birdie elkészítésekor is számos inspirációs forrásból merített Frenák Pál koreográfus és a táncosok - mondta el az MTI-nek Juhász Dóra, a társulat mûvészeti menedzsere. Ezek közé tartozik William Wharton amerikai író 1978-as Madárka (Birdy) címû regénye, annak Alan Parker-féle filmes feldolgozása, amely nagyon közel áll a koreográfus szívéhez, valamint Raymond Depardon San Clemente címû fekete-fehér dokumentumfilmje.

San Clemente szigetén egykor elmegyógyintézet mûködött - ez ma már luxusszálloda -, amelyben nagyon szabadon éltek a bentlakók, hiszen Velencéhez közeli kis sziget lévén nem volt értelme bezárni õket, így az ott élõk a maguk módján egészen otthonosan és szabadon, saját világukban teljesen érthetõen és logikusan léteztek, ez a társadalmon kívüli önazonosság és öntörvényûség lenyûgözõ a filmben - mondta Juhász Dóra.

A Frenák Pált már régóta foglalkoztató repülés- és madármotívum, valamint a bezártság és a szabadság kérdése is visszaköszön a darabban. Ebben benne van némi életrajzi aspektus is: siket szülõk gyermekeként a koreográfust az 1960-as években néhány évre egy Balatonhoz közeli gyermekotthonba küldték, így a bezártság és az elvágyódás élménye nagyon személyes tapasztalat. A személyes történet ellenére azonban a Birdie semmiképpen sem életrajzi darab vagy filmadaptáció. Mindezek csupán kiindulási alapot jelentettek a koreográfus és a táncosok számára, akik saját személyiségükkel, gondolataikkal alakították a produkciót.

A társulat produkcióira jellemzõ módon a Birdie elkészítésekor is számos inspirációs forrásból merített Frenák Pál koreográfus és a táncosok - mondta el az MTI-nek Juhász Dóra, a társulat mûvészeti menedzsere. Ezek közé tartozik William Wharton amerikai író 1978-as Madárka (Birdy) címû regénye, annak Alan Parker-féle filmes feldolgozása, amely nagyon közel áll a koreográfus szívéhez, valamint Raymond Depardon San Clemente címû fekete-fehér dokumentumfilmje.

San Clemente szigetén egykor elmegyógyintézet mûködött - ez ma már luxusszálloda -, amelyben nagyon szabadon éltek a bentlakók, hiszen Velencéhez közeli kis sziget lévén nem volt értelme bezárni õket, így az ott élõk a maguk módján egészen otthonosan és szabadon, saját világukban teljesen érthetõen és logikusan léteztek, ez a társadalmon kívüli önazonosság és öntörvényûség lenyûgözõ a filmben - mondta Juhász Dóra.

A Frenák-elõadásoknak mindig fontos meghatározó eleme a díszlet, amelynek olykor kifejezetten az a célja, hogy szó szerint kibillentse a táncosokat a megszokott rutinjukból. A társulat ezúttal a Tervhivatal építészcsoporttal dolgozott együtt, amelynek Logifaces nevû térbeli kirakós játékát használta fel az izgalmas színpadkép kialakításához.

"Ez alapvetõen egy tömör betonból készült pici játék, amely nagyon sokféleképpen összerakható aszimmetrikus elemekbõl áll. Ennek a letisztultsága, játékossága, szabadsága, variálhatósága tetszett meg a társulatnak" - mondta a mûvészeti menedzser. Az apró játék egy 2,5 méter magas, alumíniumcsövekbõl álló rendszerként köszön vissza a színpadon. A kissé kalitka jellegû, monumentális absztrakt forma átjárható, a táncosok fel tudnak rá mászni, körbe tudják járni.

A darab ugyancsak meghatározó eleme a Berlinbõl érkezett, francia származású Norman Levy által jegyzett zenei világ. A 22 éves zeneszerzõ, aki most dolgozik elõször együtt a társulattal, de korábban már más hasonló produkcióban is közremûködött, a Frenák-elõadásokra jellemzõ elektroakusztikus zenei világot teremtett, amely a csellista Kertész Endre által megszólaltatott klasszikus zenei etûdökkel ellenpontozódik.

Forrás: ma.hu

A kategória oldalra

Loading...