Érdekel valakit a devizahiteleseken kívül az uniós jog?

2014. február 9. 10:40

26 0

2014. február 9. 12:00:00

pedig egy tagállam jogászai számára az ugyanúgy az alkalmazandó jog része és perdöntő lehet egy-egy ügyben, mint a hazai szabályozás - mondta Osztovits András kúriai bíró egy sajtóbeszélgetésen.

A Kúria uniós jog alkalmazásának, az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének hazai tapasztalatait vizsgáló munkacsoportjának vezetője elmondta: a Magyarország uniós csatlakozása óta eltelt csaknem egy évtized alatt magyar bírák 58 alkalommal fordultak az Európai Unió Bíróságához. A közösségi jog értelmezésére kizárólag a luxembourgi székhelyű bíróság jogosult, és ha ezzel összefüggő kérdés merül fel egy tagállami bíróságon folyó jogvitában, a felek kérésére vagy saját döntése alapján az eljáró bíró kezdeményezi az uniós bíróság úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárását.

A szakember szerint az ugyancsak 2004-ben csatlakozott országokhoz képest Magyarországon még viszonylag gyakran fordulnak a luxembourgi bírósághoz, de a régebbi tagállamokkal való összehasonlítás más sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Hollandia például évente több mint 200 alkalommal kezdeményezett eljárást a luxembourgi bíróságon.

Osztovits András elmondta: a hatósági határozatokat felülvizsgáló közigazgatási perek túlnyomó többsége az uniós jogon alapul, így például az adóperek, közbeszerzési vagy versenyjogi ügyek.

A magyar megkeresések többsége áfaperrel kapcsolatos, ez az unió más tagállamaiban is többnyire így van, az viszont magyar sajátosság, hogy a luxembourgi bíróság elé kerülő magyar indítványok jelentős része fogyasztóvédelmi ügy, ami összefügghet azzal, hogy a devizahiteles pereknek is lehet fogyasztóvédelmi aspektusuk, például egyes szerződési feltételek tisztességtelenségének kérdésében. A közösségi agrárpolitikával összefüggő támogatások odaítélése, folyósítása és ellenőrzése kapcsán is több magyar indítvány született.

Osztovits András szerint nem teszi népszerűvé az eljárást, hogy a luxembourgi bíróság érdemi döntésére másfél-két évet kell várni, és addig a magyarországi alapeljárás sem haladhat előre. Ez alapvetően kérdőjelezi meg az előzetes döntéshozatali eljárás gyakorlati jelentőségét. Nem beszélve arról, hogy van, amikor a perelhúzásban érdekelt fél próbálkozik ilyen eljárás kezdeményezésével. A kúriai bíró megjegyezte azt is: a magyar ügyvédek talán még a bíráknál is kevésbé felkészültek az uniós jogi kérdésekben. Feltehetően még nem látják át, mekkora jelentősége lehet ennek egy-egy konkrét ügyben, pedig az uniós jog alapos ismerete esetenként a pernyertesség záloga.

Forrás: privatbankar.hu

A kategória oldalra

Loading...