Értesüljön a legfrissebb hírekről azonnal a NewsHub-bal. Telepítse most!

Így tudja megnézni, hogy mennyit nyert, vagy vesztett befektetéseivel

2017. július 16. 13:11
6 0
Így tudja megnézni, hogy mennyit nyert, vagy vesztett befektetéseivel

A végletek jellemezték az utóbbi 10 évet, hiszen hosszú távon nem nagyon tudtuk lekörözni a kockázatmentes befektetést, míg most szinte bármibe is tesszük a pénzünk, az többet hoz nála. Ne essünk azonban abba a hibába, hogy emiatt megelégszünk az alacsonyabb hozammal, mert az infláció réme itt kísért.

Nagyon különbözõek vagyunk, ha a befektetésrõl van szó. Van, aki csak a biztonságot keresi és nem hagyná el a betét/állampapír párost semmiért, míg van olyan, aki például a részvényekért van oda. Nyilvánvaló, hogy teljesen más kockázatról van szó, de ez nem akadályozhat meg bennünket attól, hogy egy közös nevezõt találjunk, amihez mérhetjük, hogy valóban jó döntést hoztunk vagy sem.

a hozamokat a pénz vásárlóértékének romlásához vagyis az inflációhoz viszonyítjuk. A másik gyakorta használt összehasonlítási alap az a hozam, amit akkor érünk el, ha az államot hitelezzük rövid távon (éven belül). Ez utóbbit másként fogalmazva kockázatmentes befektetésnek tekinthetjük.

Az egyszerûség kedvéért mi az RMAX hozamot vettük alapul, amit a befektetési alapok is elõszeretettel választanak a saját teljesítményük méréséhez. Egyszerûen annyi történik, hogy az ÁKK összeszedi azokat az állampapírokat, melyek lejárata 3 hónap és 1 év között van és azok teljesítményét bemutatja.

Fontos tudni, hogy ebbe nem értendõ bele a lakossági állampapír, csak azok, amelyek mindenki által megvásárolhatók. Ha éppen most megnézzük, akkor 10 éves idõtávon nagyon jól járhattunk, átlagosan 5,31 százalék lehetett a miénk éves alapon. Ahogy közeledünk a jelenhez, annál kisebb a hozam. Például egy éves idõtávon 0,85 százalék lehetett volna a mienk, míg az utóbbi 6 hónapban nem nagyon mozdult sehova az index.

volt olyan év, amikor 14 százalékot is kereshettünk volna, míg most már csak 1 százalék alatti hozamokban reménykedhetünk. Magyarul, míg hosszabb idõtávon nem nagyon lehetett a kockázatmentes hozamot megverni magas kockázat felvállalásával sem, most gyakorlatilag mindennel elõtte tudunk végezni.

Ne feledjük, hogy ezt nem tudjuk egy az egyben valós hozamra váltani, hiszen a költségekkel itt nem számolnak. Nyugodtan 0,5-1 százalékot levonhatunk évente a hozamokból költségek gyanánt, fõleg akkor, ha kis összeggel kezdtük el, mert úgy a költségek is nagyobb részt hasítanak ki maguknak.

Ráadásul, a visszatekintõ teljesítmények azt sem mutatják meg, hogy ha idõközben eladjuk a befektetést, akkor mekkora adót vonnának le belõle. Hacsak nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, hogy tartós befektetési számlára vagy éppen nyugdíj elõtakarékossági számlára vettük az állampapírokat, akkor itt is meg kell fizetni a 15 százalékos kamatadót.

Mindent egybevéve, a költségekkel és az adófizetéssel együtt korántsem olyan fényes a helyzet, mint azt gondolhatnánk. A trend is azt mutatja, hogy ma már nem várhatunk el egy szuperbiztonságos befektetéstõl sem nullától nagyon eltérõ hozamot egy éven belül hagyományos állampapírtól. Óriási szerencse, hogy egyelõre a lakossági állampapírok vonzó hozammal érhetõk el, különösen a hosszabb, több éves lejáratúak.

A másik lehetõség, ha kockázatosabb befektetések irányába nyitunk a befektetési alap hozamok is fentebb fognak idõvel emelkedni. És mivel most úgy alakult, hogy az inflációtól merõben elmarad a biztonságosan elérhetõ hozam, az erõsebb korlátot nézzük ki (áremelkedést) és azt akarjuk megugrani. Végsõ soron ugyanis ez az, ami veszélyezteti a pénzünk. Vagyis ne elégedjünk meg, ha nullát kicsivel meghaladó hozamot érünk el, mert bármennyire is örvendetes ez, ettõl még az infláció miatt veszteni fogunk.

Olvassa el: MNB: a lazítás volt a cél

Forrás: origo.hu

Share társadalmi hálózatok:

Hozzászólások - 0